A választás szabadsága
A tökéletességet nem akkor érjük el, amikor már nincs mit hozzátenni, hanem akkor, mikor már nincs mit elvenni (Antoine de Saint-Exupéry)
Alexander-technika logo
Tied a tested! - Alexander technika Borbás Beával

A test pszichoanalízise

Kezdőlap / Cikkek / A test pszichoanalízise

Bevezetés az Alexander technikába

Az Alexander technika célja a harmonikus testhasználat megtanítása. A módszert a test pszichoanalízisének is nevezhetnénk. Nem a helytelen testhasználat következtében kialakult problémát - aminek tárháza, tudjuk igen változatos - kezeljük, hanem annak gyökerét keressük, és onnan építjük újra a folyamatot a berögzült szokások átértékelésével. Helytelen testhasználatról akkor beszélünk, ha felesleges, már szokássá fejlődött feszültségek akadályozzák a test szabad mozgását. Ezeket a gátakat tárjuk fel a tanulási folyamatban, melynek lépései:

1. Tudatosítás

Nagyon érdekes, hogy a legtöbb feszültséget az emberek többsége észre sem veszi, mert annyira megszokta már. Hacsaknem már jelez a fájdalom. Mikor az Alexander tanár megmutatja, milyen is anélkül mozogni, akkor tudatosodik a tanítványban, miféle „állandó vendége” is van.

2. Elengedés megtanulása

Egy dolog felismerni és egy másik, kezdeni valamit a feszültséggel. A tanár utasításokkal és irányadásokkal (szavakkal és kezének finom irányításával) segít ebben. A tanítvány később saját magának adja az irányokat és utasításokat.

3. A kiváltó inger felismerése

Kezdetben csak akkor veszi észre a tanítvány a feszültséget, ha már létrejött. Hiába tanulta meg az elengedést, mindig azon kapja magát, hogy már megint ott van. Nagyon fontos lépés, mikor felismeri azt a pontot, ami után az létrejön. Sokszor csak az elhatározás, hogy valamilyen tevékenységet elkezdjen, már beindítja, pedig a tényleges mozgás még csak el sem kezdődött.

4. Stop

Önmagában még a kiváltó inger felismerése sem elég. Azt is meg kell tanulnia, hogy ellenálljon neki. Azaz ne tegye azt, amit az ingerre szokott.

5. Alternatív választás

Minden tevékenységünk valamilyen izomfeszültséggel párosul. Ez nem jelenti azt, hogy az szükségképp rossz is. Van, ami elengedhetetlen az adott cselekvéshez, van, ami teljesen felesleges hozzá. A stop adás után választani kell, menjünk-e az elindult úton vagy helyette másik utat találjunk.

És végül az elv megértése után be lehet építeni ezeket a lépéseket a mindennapi tevékenységekbe. Kihangsúlyozom, nem a feszültségoldás az Alexander technika, illetve Alexander tanár elsődleges feladata, hanem, hogy megtanítsa a tanítványnak, hogyan tudatosíthatja szokásait, és el tudja dönteni, ha kell, mikor és hogyan tud rajtuk változtatni. Az eredmény könnyed mozgás, jobb terhelhetőség, kiegyensúlyozottabb fellépés, tudatos stresszkezelés. A mozgásszervi fájdalmak fokozatosan megszűnnek.

A publikált cikk: Alexander technika: a test pszichoanalízise